Megosztanám Önökkel Brian Tracy phoenix szemináriumából egy részletet. Brian Tracy phoenix szemináriuma nem egy mai darab, több mint 25 éves, de érdemes újból és újból végig hallgatni. A részlet a 13. fejezetből van, és a Georgij Lozanov által kidolgozott tanulási módszerét mutatja be.
“Évekkel ezelőtt, az 50-es években, Bulgáriában egy Georgij Lozanov nevű személy kísérleteket kezdett, amelyeknek óriási… amelyeknek óriási hatásuk volt a nyugati világ gondolkodására az elmúlt évtizedekben. Elsőrangú könyvet írt munkájáról, címe: Szupertanulás.
Ebben a könyvben a kísérleteiről számol be. Lozanov felfigyelt arra, hogy az információ mennyisége annyira gyorsan nő, hogy senki sem tarthat lépést vele szakterületén. Akármilyen területen dolgozunk, évente több tucat, több száz, több ezer cikk jelenik meg. És ezt senki nem tudja mind elolvasni. És az kezdte foglalkoztatni, hogyan lehetne olyan módszert kialakítani, amellyel gyorsabban tanulhatunk. Módszerét gyorsított tanulásnak nevezte. Mi gyorstanulásnak hívjuk. Egyesek szupertanulásnak hívják. Ugyanazt jelenti: hogyan sajátíthatunk el több információt gyorsabb ütemben? Lozanov sokat dolgozott. Az egész agykutatásnak úttörőjeként kezdte. Tapasztalta, hogy az agynak tényleg két féltekéje van, és az agynak ez a két féltekéje eltérő funkciókat lát el. A legjobban tanuló személyek képesek a két félteke megfelelő összehangolására és használatára. Bizonyos funkciókat a bal félteke lát el, más funkciókért pedig a jobb felelős. Azt is észlelte, hogy van egy szövettömeg, amely kettéosztja az agyat. Neve: korpusz kollózum. A gyerekek egészen 5-6 éves korukig 25-ször olyan gyorsan tanulnak, mint a felnőttek. Arra gondolt, nem lehetne-e újjáteremteni a gyermekkori feltételeket, amelyek miatt olyan fantasztikus, hihetetlen gyorsan tanulnak a gyerekek. Újjáteremteni felnőttkorban.
Azt tapasztalta az agy funkcióinak vizsgálatakor tehát, hogy a bal és a jobb félteke igen különbözőképpen gondolkodik. Lássuk, hogy érti ezt! Pl. a bal félteke verbális, azaz szavakban gondolkodik. A jobb félteke a képeket szereti. Művészi hajlamú, képekben gondolkodik. A bal félteke analitikus. A jobb félteke viszont horietikus. Az összes tényt, az összes információt látja. A teljes képet, ha úgy tetszik. A bal félteke pragmatikus, gyakorlatias, praktikus. A jobb félteke intuitív. Az intuíció és az érzések székhelye. A bal félteke konkrét. Azt szereti, amit megszámolhat, megérinthet, megízlelhet. A bal félteke, akarom mondani a jobb félteke absztrakt. Az absztrakt fogalmakért, tudományos fogalmakért, művészi vagy filozófiai fogalmakért felelős. A bal félteke lineáris. A dolgokat sorban, egymás után látja. Szeret egyszerre egy dologgal foglalkozni. A jobb félteke ezzel szemben muzikális, művészi hajlamú. Ha úgy tetszik. És spontán. És a humorért is felelős. A bal félteke a nyelv központja. Igen. Ő köti a szavakat logikus rendben mondatokká. A matematika központja is ez. A jobb félteke a táncért is felelős. A költészetért. A megfelelő teljesítményhez a két féltekét össze kell hangolni.
Rendkívül eltérőek a funkcióik, és kutatásai során Lozanov másra is rájött. Amikor azt vizsgálta, hogyan tanulnak az emberek, rájött, hogy tanulás közben eltérő az agyhullám-tevékenységük. Különböző, eltérő okok miatt. Rájött, hogy az agy négy különböző szinten működik.
Az első szint az ún. béta szint. A béta szint másodpercenként 14 hullám vagy több. A béta szint az éber állapot. Ebben vagyunk most is. Amikor az agyunk aktívan, élénken működik. Az agyhullám-tevékenységünk, a ciklusok, az agyhullám-tevékenységünk igen élénk. Az időnk legjavát ebben töltjük. Ez az az idő, amikor tanulásunk a legkevésbé hatékony.
Azt tapasztalta, hogy a béta szint alatt az alfa szint van. Az alfa szint másodpercenként 8-13 hullám vagy ciklus. Ez már inkább moduláltabb hullámszint. Azt tapasztalta, hogy ebben az állapotban jobban tanulunk. Ez a mély ellazulás állapota. Ebben az állapotban akkor vagyunk, amikor teljesen ellazulva ülünk, amikor mondjuk ábrándozunk, vagy pedig elalvás előtt erre a szintre megyünk vissza.
Az alfa szint alatt az ún. théta szint van. A théta szint másodpercenként 5-7 hullám. A théta szintnek nagyobbak a hullámai, és ebben a théta szintben vagyunk közvetlenül azelőtt, hogy álmodni kezdünk. Ennek a neve hallucinációs vagy illúziós szakasz. Ahol álmodni kezdünk, közvetlenül elalvás előtt. Előfordult már, hogy fölriadtak, rögtön azután, hogy elaludtak, és hirtelen kijöttek ebből a théta szintből? Nem a deltában voltak, még nem aludtak mélyen. Nagyon kellemetlen érzés. Lozanov azt tapasztalta, hogy az alfa-théta szint az, ez a szint az, ahol a legjobban lehet tanulni. És amikor ezen a szinten tanulunk, tanulási képességünk ugrásszerűen nő.
A théta alatt a delta van. A delta másodpercenként 0,5-4 hullám. És ezek hosszú hullámok. Másodpercenkénti fél hullám alatt már nem működik a szervezet. Az agyhullám-tevékenység megszűnése az elektroenkefalogrammon a halál egyik klinikai meghatározása. Lozanov azt próbálta meg, azzal kísérletezett, hogy le lehet-e hozni az embereket az… az, az éberség béta szintjéről erre az alfa-théta szintre. És valahogy aktiválni a jobb és bal féltekét, hogy egyszerre működjenek.
Kidolgozott egy módszert, amelyhez zenét használt. Zenét használt és relaxációt. Elkezdte a kísérleteit már 1965-66-ban Bulgáriában. Rendkívül érdekes kísérletek voltak. A nyelvvel kezdte. A nyelv pedig, amelyet választott, a francia volt. Ha felnőttként beiratkoznánk valahová egy francia tanfolyamra, azt várnák tőlünk, hogy 3 óra leforgása alatt (3 óra az ideális tanulási idő nyelvnél) azt várnák, hogy 3 óra alatt hozzávetőlegesen 25-40 szót tanuljunk meg. Ami pedig a megjegyzést illeti, azt várnák, hogy a vizsgáig – megfelelő tanulás esetén – emlékezzünk úgy 80 %-ra. Vagy annyira se. Lozanov lassanként rájött, hogy társadalmunkban a legtöbb tanulási módszer nem hatékony. Sőt, mi több, csapnivaló. Az átlagember, aki társadalmunkban 4 év után egyetemi diplomát kap, s a költségek 25-50 ezer $-t tesznek ki, mindennek, amit az egyetemen tanult, a 80-90 %-át elfelejti még a nyár előtt, amely az utolsó egyetemi évet követi. Már az első 30 nap folyamán 80 % vész kárba. Néhány professzor azt javasolta, hogy ha országunk egyetemeit ki akarjuk üríteni, ez nagyon-nagyon egyszerű. Egyszerűen megoldható. Váratlanul mindenkit visszahívnak 48 órával a záróvizsgák után, és újra le kell vizsgázni. Akkor kiderülne, hogy a hagyományos tanulási mód, az agy megtömése minél több információval, aztán berontani a vizsgára, az összes információt gyorsan előadni, aztán hazamenni, pihenni, és elölről kezdeni. Ez a tanulás annyira nem hatásos, hogy majdnem minden így megszerzett tudás kárba vész. Ezért van az, hogy ha nyelvet tanultunk valahol, és aztán elutazunk egy olyan országba, ahol a nyelvet beszélik, valószínűleg csupán 3-4 szó jut eszünkbe, és még az is rosszul.
Lozanov elhatározta, hogy zenét és relaxációt alkalmaz. Kísérletet kezdett. Szigorúan ellenőrzött körülmények közé behozott 60 diákot. E 60 diákot sokféle rétegből választották, és franciául egyikük sem tudott egy szót sem. A kísérletet szigorúan ellenőrizték olyanok… olyanok, akik nem rokonszenveztek a kísérlettel, úgyhogy szigorúan ellenőrizték. 1966-ban összeszedte a 60 embert, és úgy érezte, hogy nagymértékben növelnie kell az átlagos tanulási szintet, hogy az állam támogatásával megalapíthassa a Szuggesztológiai Intézetet. A Szuggesztológiai Intézetet később valóban létrehozták Bulgária fővárosában, Szófiában. Lozanov összeszedte az embereket, az említett 60 személyt, 150 szót akart velük megtanultatni, alkalmanként. 150 szót úgy, hogy a megjegyzés szintje is javuljon. Behozták a diákokat. Zene szólt. Lágy, lazító hatású zene. Leoltották a villanyt, és felolvasták a szavakat. A lapok egyik oldalára franciául voltak odaírva, másikra bolgárul. Amint felolvasták a szavakat, a hallgatók ellazult állapotban megismételték őket, aztán újból éber állapotba kerültek. Átvették a szavakat, és majdnem mindet tudták. Kezdettől fogva úgy tapasztalták, először éber állapotban hallgatták a szavakat, másodszor mélyen ellazult állapotban hallgatták őket, harmadszor ébren újra ismétlés jött. Azt tapasztalták, hogy az első alkalomtól kezdve 98%-os volt a megjegyzés. Minden foglalkozás végén a tanult szavak 98%-ára emlékeztek. Hat hétig folytatták a kísérletet, és minden diák elérte a 98 %-os szintet. Holott előzőleg semmit nem tudtak franciául.
Mielőtt abbahagyták volna a kísérletet, Lozanov 15 újabb önként jelentkezőt hívott. 15 önként jelentkező diák érkezett. Lozanov azt kérdezte: „Meg lehet-e tanulni 500 szót is egy nap alatt?” Egy szombati napon összegyűltek, egész nap dolgoztak, mert még senkiről, senkiről nem tudtak, aki 500 szót tanult meg egy nap alatt. És a nap végén kiderült, hogy 98 %-ban jegyezték meg az elhangzott szavakat. Érdekes adalék, hogy a résztvevők közül sokan ideges zavarukban szenvedtek, sőt 40%-ukat pszichológiai vagy pszichiátriai nyilvántartásból választották. De a hat hetes tanulási idő után, miután napi 250 szót tanultak meg majdnem mindannyian, sokkal jobban voltak. Ebben a tanulásban nem volt stressz, nagyon megnyugtató volt. Azt tapasztalták, hogy kitisztult a fejük, és remekül érezték magukat. Bizony egész más a hagyományos tanulási mód, amelyre a stressz, a feszültség, a versenyszellem jellemző. Az 500 szó megtanulása után, a nap végén prímán érezték magukat. Nem volt stressz, fáradtság, semmi.
Lozanov folytatta: „Nézzük meg: nem lehet-e tovább növelni a teljesítményt?” – mondta. És visszahívta a 12 legjobb hallgatót. 2 héttel később összeültek, hogy megnézzék, meg tudnak-e tanulni 1000 szót egy nap. 1000 vadonatúj szót egy nap alatt. Az eredmény az lett, hogy a foglalkozás végére sikerült nekik megtanulni az 1000 szót 98 %- ban. Érdekes, hogy körülbelül 6 hónappal később újra összehívták az 50 diákot, hogy megnézzék, mennyire emlékeznek még. Nem volt alkalmuk franciául olvasni, nem volt alkalmuk beszélni. Mégis az derült ki, hogy 69 %-ra emlékeznek, ismétlés nélkül. Egy ismétlés után az eredmény újra 98 % lett. Más szóval: ez a zenét relaxálással ötvöző módszer – az alfa-théta szinten, a 2 félteke serkentésével – a tanulási képesség jelentős növekedéséhez vezetett.
1974-ben Lozanov már 1800-ra növelte az egy nap alatt megtanulandó szavak számát. A megjegyzés 98 % volt. 1979-ben, egy különleges kísérletben, kiválasztott diákokkal, Lozanov 3000-re növelte a szavak számát 1 nap alatt. Más szóval: mozgósította az agyat. A megjegyzés 98 %-os maradt. Ez valami fantasztikus! Egyszerűen… egyszerűen hihetetlen, elképzelhetetlen. De Lozanov felismerte, hogy az agy tanulási képessége egyszerűen végtelen. Korlátlan mennyiségben képes információt begyűjteni. Pl. ha angolul jól beszélünk, igen, akkor valószínűleg, hozzávetőlegesen 1200-2000 szót használunk mindennapi életünkben. 2000 szót elég ahhoz tudni, hogy folyékonyan beszéljünk egy nyelvet. Egy átlagos angol anyanyelvű személy 1200 szót sem használ. Ami azt illeti, egyesek, különösen az alacsony iskolázottságúak, olykor 500 szónál is kevesebbet használnak. 2000 szóval már el tudunk olvasni bármilyen újságot, bármilyen magazint, rádiót hallgathatunk, tévét nézhetünk, kivéve a szakmai programokat. Lozanov bebizonyította nekünk, hogy az ember képes megtanulni egy nyelvet egy nap alatt. Tartós eredménnyel. E tanulási technika megváltoztatja tanulási szokásainkat. Forradalmasítja a nyelvvel kapcsolatos összes nézetünket. Lozanov sok más módszert, technikát is kidolgozott. “
Forrás: Brian Tracy phoenix szeminárium hang anyaga
Megrendelem
Vélemény, hozzászólás?