Sajnos sem az iskolában, sem a tanfolyamokon nem sok szó esik a nyelvtanulás folyamatáról, a tipikus nehézségekről, és a tanulást könnyítő bevált módszerekről, technikákról. Megpróbáljuk ezt most pótolni.
- Az átlagos nyelvtanuló 500-600 aktív tanulással töltött óra után tudja letenni a középfokú nyelvvizsgát, a felsőfokhoz pedig még további 200-300 óra tanulás kell.
- Átlagosan 70 aktív találkozás /olvasás, hallás, írás/ után jegyzünk meg egy idegen szót annyira, hogy ezután beszéd vagy írás közben egyszerűen beugrik, és már automatikusan is tudjuk használni.
- Ha eddig nagyon sikertelennek bizonyultál a nyelvekben pl. a megtanult szavakat gyorsan elfelejted, nem látod át a nyelvtani szabályokat, a gyakorlás ellenére sem javul a kiejtésed, a szövegértésed, stb., ajánlatos tisztázni, hogy nincs-e diszlexiád. Ez a tanulási probléma ugyanis különösen megnehezítí az idegen nyelv elsajátítását. Speciális módszerekkel, és több idő ráfordítással azonban a diszlexiások is meg tudnak tanulni egy idegen nyelvet.
- A gyerekek 6-7 éves korukig igen gyorsan és tökéletes kiejtéssel tanulják a második nyelvet is, de ha később más nyelvi közegbe kerülnek, ez a tudásuk akár teljesen feledésbe merül. A kisgyerekek kétnyelvű környezetben való nevelkedése a kétségtelen előnyök mellett gyakran az iskolai eredményekre kiható hátránnyal is jár: kisebb szókincs, gyengébb helyesírás, szövegértés.
- A legtöbb nyelvtanuló számára célul kitűzött középfokú tudás és bizonyítvány megszerzésének feltétele, hogy legalább részben képes legyél gondolkodni az adott nyelven. Ezen az úton altalában az első lépés az írott szövegek oda-vissza fordítása és megértése, majd a beszélt nyelv megértése, és végül az adott nyelven való kommunikáció elsajátítása.
- A nyelvtanulásban a napról-napra elvégzett gyakorlatok kétszer-háromszor többet érnek, mintha néha, például hetente egyszer – akár hosszabb időt erre szánsz.
- Idegen nyelvet mindig hangosan, de legalább félhangosan tanulj, akár olvasol, vagy szavakat memorizálsz, szöveget fogalmazol, vagy kérdésekre válaszolsz stb.
- Ismételj, ismételj és újra csak ismételj, egyébként a rövid távú memóriádból nem kerülnek át a megtanult szavak és nyelvtani szerkezetek a tartós emlékezetbe. Enélkül pedig szinte reménytelen vállalkozás a tanulás, mert sosem áll össze a fejedben a sok nyelvi töredék használható nyelvtudássá.
- A szótanuláshoz jó módszer, ha az új szavakat egymás után 5-ször le is írod – a magyar jelentést elég egyszer A tudásod ellenőrzéséhez is használd ezt a módszert: a szótárodban levő magyar jelentések idegen nyelvi megfelelőjét nem csak mondd hangosan, hanem írd is le. Igy sokkal jobban rögzül a szókép, és a helyesírás.
- Minden ember kicsit másként tanul, természetes, hogy eltérnek az erősségeink és gyengeségeink. Ha már legalább egy éve tanulsz, meg tudod állapítani, hogy az alábbiak közül mi megy különösen jól és mivel van a legtöbb gondod:
– megérteni a hallott szöveget
– fordítani az olvasott szöveget
– megtanulni az új szavakat
– írásban kifejezni magadat
– beszélni az adott nyelven
- Amikor egy kisgyerek az anyanyelvét tanulja, minden érzékszervét igénybe veszi. Igaz, hogy már kinőttél abból a korból, amikor a gyermeki agyban egy zseniális “tanuló program” is segíti a beszéd elsajátítását, bizonyos trükkökkel sok mindent felidézhetsz ebből az állapotból. Ahogy a kisgyerek minden tárgynak – amivel kapcsolatba kerül – tudni akarja a nevét, te is kövesd ezt a módszert. Esetleg lásd el névtáblával a lakásban található berendezési tárgyakat. A gyakran ismétlődő háztartási munkákról készíts néhány soros leírást és ezt akár minden nap olvasd át. Ha megnéztél egy filmet, készíts róla rövid emlékeztetőt a célnyelven és a következő napokban olvasd át még néhányszor. Ilyen egyszerű trükkökkel intenzív nyelvtanfolyamot tarthatsz saját magadnak!
Ha gyorsabban akarsz haladni:
– minél több – gyakran használt kifejezést, beszédfordulatot tanulsz meg, annál közelebb jutsz az élő nyelvhez;
– haladó szintű szövegeket meghallgatás alapján fordíts le magyarra, majd néhány nap múlva fordítsd vissza a célnyelvre;
– folyamatosan fogalmazd meg magadban a célnyelven mindazt, ami veled történik, például elindulok az iskolába, várok az autóbuszra, mit látok a megállóban stb.
- A hang és képrögzítő eszközök, valamint a számítógép – különösen az internettel együtt – korlátlan lehetőségeket nyújtanak a célnyelv otthoni, önálló gyakorlására. Ha szívesen készítesz audio- vagy video-felvételeket, vágj össze magadnak izgalmas hang- és filmanyagot, amit azután már csak ismételni kell, míg rongyosra nem kopik a felvétel. Ha hosszabb szövegrészeket tanulsz meg kívülről, annak az a legnagyobb előnye, hogy egy sor nyelvtani és nyelvhasználati minta raktározódik el az emlékezetedben. Amikor olyan beszédhelyzetbe kerülsz, hogy ezekre lenne szükséged, a memóriádból automatikusan lépnek elő a megjegyzett nyelvi egységek.
- Határozd el, hogy amilyen gyakran csak lehet, hangosan is megszólasz az adott nyelven. Számíts arra, hogy ez kezdetben lassú lesz, minduntalan hibákat követsz el, de ez ne szegje a kedvedet. A hibák egyébként arra jók, hogy korrigáld őket, és ha ismétlődnek, megkeresd, milyen nyelvtani probléma lehet a hátterében.
- Használj minél többször egynyelvű szótárat. Mérések igazolták, hogy miközben egy-egy szócikket olvas az ember, és keresi az éppen megfelelő jelentést – észrevétlenül többet megtanul, mintha a megtanulás szándékával ütötte volna fel a szótárat.
- Olvass naponta többféle ismeretlen szöveget: napilapot, internetes oldalakat , színes magazint, használati utasítást, szépirodalmat, felvilágosító-tájékoztató szövegeket. Először fusd át az egész szöveget, anélkül, hogy lefordítanád. Próbáld megállapítani a legfontosabb összefüggéseit.
- Törekedj olyan fordítás-technika kialakítására, amellyel nem kell minden egyes ismeretlen szót a szótárból kikeresned, hanem többnyire a szövegkörnyezetből rájössz ezek jelentésére. Ehhez természetesen komoly tudás, nagy szókincs és főleg fordítási gyakorlat szükséges. Ha egy részt lefordítottál, újra vesd össze a célnyelvvel. Ezzel erősíted az idegen nyelvű szöveg “lenyomatát” a memóriádban.
- Ha csak lehet, mindig hangosan olvasd az idegen szöveget. Ez azzal az előnnyel jár, hogy ellenőrizni tudod a saját kiejtésedet és nő az olvasásod sebessége.
- Nem elég, ha csak megértetted az olvasott szöveget. A fordítás ennél sokkal többet jelent. Magyarul is újra meg kell alkotni a lefordított szöveget. Fontos, hogy ez utóbbit is minél többet gyakorold, hiszen például a nyelvvizsgán ezt a készségedet külön is pontozzák.
- A helyesírási hibák nagyobbik része az írott és olvasott nyelv közötti eltérésből adódik, ezért minnél többet gyakorold a hallás utáni írást. Különösen az angol nyelv nehéz ebből a szempontból.
Forrás: dr. Pusztai Éva tanulásmódszertan tréner
Tovább olvasom
Vélemény, hozzászólás?