Egy új idegen nyelv megtanulása soha sem könnyű feladat. Az egy mítosz, hogy az intelligensebbnek vagy okosabbnak tartott emberek könnyebben tanulnak meg egy második nyelvet. Amikről azt gondoljuk, hogy nyelvtanulási készségek, azok valójában szokások, amelyeken változtatni, alakítani is tudunk. A nyelvtudáshoz leginkább szorgalom, fegyelem és önismeret szükséges. Íme, az öt leggyakrabban előforduló hiba, amit tanulás során a nyelvtanulók elkövetnek.
Nem hallgatunk eleget
Manapság egyre több nyelvész állítja, hogy a nyelvtanulásnak egy „csöndes szakasszal” kell kezdődnie. Hasonlóan, ahogy a babák sajátítják el az anyanyelvüket, a felnőtteknek is hallgatnia, majd utánoznia kell a hallottakat. Ahhoz, hogy egy nyelvtanuló sikeresen legyen a nyelvtanulásban, szükséges az, hogy az adott nyelvet sokat hallgassa. Ez segít a helyes kiejtés elsajátításában, megerősíti a szókincsét és a tanult szerkezeteket, valamint a tanulók eközben a nyelv bizonyos mintáit és panelszerkezeteit és mondatait is elsajátítják.
Elsőre azt gondolhatjuk, hogy az adott nyelv minél többszöri szöveghallgatása a mindennapi életünk során nem tűnik túl bonyolultnak, ennek ellenére ez egy nehezen kivitelezhető feladat, ha nem az adott nyelvi környezetben élünk, vagy nem járunk el egy minden napos intenzív nyelvtanfolyamra. Mi a megoldás? Hallgasson rengeteg zenét, nézzen filmeket vagy TV-műsorokat eredeti nyelven. Hallgatni, hallgatni, hallgatni, minél többet, amilyen gyakran csak lehet.
A kíváncsiság hiánya
Korábbi tanulmányok is alátámasztották azt a tényt, hogy a nyelvtanulóknál milyen jelentőséggel bír az adott nyelv és az ország kultúrájához való hozzáállás. Tehát az a tanuló, aki a nyelvtanulást nem egy kötelező tantárgykért éli meg, hanem érdeklődést is tanúsít az adott ország kultúrája iránt, sokkal sikeresebb lesz a nyelvtanulása során. Továbbá megállapítható volt, hogy a kulturálisan kíváncsibb diákok sokkal fogékonyabbak, befogadóbbak voltak az anyanyelviekkel való kapcsolatépítésben is.
Merev gondolkodás
A nyelvészek arra jöttek rá, hogy azon diákok, akik nehezebben fogadják el a kettősségeket vagy a könnyen félreértelmezhető dolgokat, azok jobban küzdenek a nyelvtanulással. A nyelvtanulása során sok bizonytalansággal szembesülhet a tanuló, hiszen sok új szóhoz vagy nyelvtani szabályhoz köthető valamilyen kivétel, további jelentés, területi vagy dialektusban használt variáció. Így, amíg a készségszintű (natív) tudást nem éri el az adott tanuló, mindig lesz benne kétség, bizonytalanság, amely akár frusztrációt is okozhat. Ezt a gondolkodást nehéz megtörni, de ha nem egyből a szótárért nyúl a tanuló, ha egy ismeretlen kifejezéssel, szóval találkozik, hanem megpróbálná a szövegkörnyezetből kitalálni a jelentését, akkor sokkal könnyebben tudja feldolgozni az új szavak elsajátításának nehézségét. Ezen már egy kis gyakorlat is segíthet. Keressen egy zeneszámot, egy szöveget, egy filmet az adott nyelven és gyakorolja ezt.
Egyetlen módszerhez való ragaszkodás
Egyes tanulók számukra a legkényelmesebb, a hallás utáni ismételgető módszerre esküsznek, míg mások a nyelvtankönyvekhez, munkafüzetekhez ragaszkodnak. Minden megközelítés és módszer helyes lehet, de csak egyhez mereven ragaszkodni az hiba volna. Azon tanulók, akik többféle módszert használnak, azok a tapasztalatok alapján sokkal sikeresebbek a nyelvtanulásban. Ezen tanulók, mivel több féle feladattal, gyakorlással találkoznak, tanulmányaik során sokkal sikeresebben tudják alkalmazni mind a négy készség (írás, olvasás, szövegértés, beszéd) területén a tanultakat. Így, amikor nyelvtanfolyamot, vagy tanulási módszert választunk, törekedjünk arra, hogy minden készség fejlesztésre kerüljön. Ha az önálló nyelvtanulás mellett döntünk, akkor figyeljünk arra, hogy többféle könyvet, hang és videó anyagot, vagy egyéb nyelvtanulást fejlesztő eszközt és alkalmazást használjunk.
Félelem
Nem csak az számít, milyen jól tudunk írni, olvasni, igét ragozni, esetleg egy tesztet kitölteni az adott nyelven, ahhoz, hogy fejlődni tudjunk, és ténylegesen használni is tudjuk az adott nyelvet elengedhetetlen, hogy megszólaljunk, beszéljünk rajta. Ez az a pont, ahol a tanulók szinte megnémulnak, a frusztráció, a szégyenlőség, a bizonytalanság meggátolja azt, hogy az addigi kemény munkával megszerzett tudás a felszínre kerülhessen. Azokban a keleti kultúrákban, ahol a tekintély megőrzésének komoly társadalmi szerepe van, az angol nyelvtanárok gyakran panaszkodnak arra, hogy sokévi kemény munka után sem hajlandóak a diákok megszólalni a tanult nyelven. Túlságosan is félnek attól, hogy kiejtési vagy esetleg nyelvtani hibákat vétenek és így egy kellemetlen helyzetbe kerülnek. A felnőtt emberek gyakran megfeledkeznek arról, hogy egy tanulási folyamat hibákkal jár együtt. A világ jelenlegi iskolarendszere pedig azt sulykolja gyermekkorunk óta belénk, hogy nem hibázhatunk. Talán a leg szembeötlően ezzel a japán iskolarendszerben találkozunk, ahol kis iskolások öngyilkosságba menekülnek az iskolában ért tanulási hibáik miatt.
Az egyetlen megoldás, az lehet, hogy elfogadjuk, hogy a tanulásunk folyamán hibázhatunk, ugyanakkor törekszünk arra, hogy a hibáinkra fény derüljön, és azok mihamarabb kijavításra kerüljenek, hogy nehogy tévesen rögzüljenek bennünk. Minél többet beszél egy nyelvtanuló annál gyorsabban fog fejlődni.
Mi az ETC nyelvelsajátítási módszertanával ezekre tudunk hatékony megoldást adni.
Forrás: A bejegyzésünk a Telegraph „ Learning a foreign language: five most common mistakes” című cikke alapján készült (nem fordítás).
Tovább
Vélemény, hozzászólás?